Dunaújváros-Kisapostagi Társult Evangélikus Egyházközség
 
Menü
Dunaújváros-Kisapostagi Társult Evangélikus Egyházközség
A Rácalmási Evangélikus Fília története
 

A Rácalmási Evangélikus Fília története

A RÁCALMÁSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ

*Hullmann Sándorné, született Nagy Vilma visszaemlékezése* JÉZUS AZT MONDJA: Ne félj csak higgy. - Márk 5.-36. Neve az Árpád korban is ismert volt. Tikos, Almás, Szigetfő, a Dunán átkelőhely volt. 1241-ben IV. Béla a tatárokkal vívott elvesztett csata után itt kelt át a Dunán és családját felkeresve menekült Horvátországba. 1329-ben a három település, Almás néven önállósult. A háborúk idején kihalt magyar lakosság helyére szerbeket telepítettek. 1737. óta használatos a Rácalmás név. 2 1859. óta írásos nyoma van az itt élő evangélikusoknak. Először egy bérelt házban tartották az összejöveteleiket és az istentiszteletet. 1861-ben, Gettes Lehoczky Mihály úrtól megvették a házat. Az egyik szoba imaterem, a többi szoba iskola tanterem és tanító lakás volt. Ide jártak a református gyermekek is az evangélikus gyermekekkel együtt. Az evangélikus tanító tanította őket nagy szeretetben. Dunaföldvárról jött a lelkész úr istentiszteletet tartani mindkét felekezetnek. A legnagyobb szeretetben és megértésben éltek együtt. A gondnokok az én őseim voltak, anyai részről. Tolna-Baranya Egyház-megye szórvány gyülekezete voltunk, Dunaföldvár mindenkori lelkészének gondozásában. Abban az időben sok gyermek volt egy családban, nőtt a gyülekezet. 3 SZOLGÁLÓ LELKÉSZEINK, TÖRTÉNETÜNK 1860-1865-ig Bors János evangélikus lelkész. 1855-1869-ig Ofztrocki Mihály ev. lelkész. 1869-1871-ig Gaál László ev. lelkész ittléte alatt az imaház tetejét és falait javították. 1871-1877-ig Nagy Sándor ev. lelkész. 1877-től Adorján Ferenc ev. lelkész volt haláláig mind a két felekezet gondozója. 1918. évi közgyűlésen elhatározták, hogy a gondozásban lévő református testvérek párbért kötelesek fizetni. Elhatározták azt is, hogy az imaház épületét felújítják, e célra gyűjteni kezdenek. 1918-ban megkaptuk a dunaföldvári templom régi oltárát, amit imaházunkban helyeztünk el. Így imatermünk igazi imateremmé lett. 1920-ban Nagy Sándor kőművesmestertől költségvetést kérnek egy imaterem és a ház felújítására. Mivel a pénz nem jött össze, az építkezést elhalasztották, csak a ház javítását végezték el. Az 1924. évi közgyűlésen kérik az iskolát, hogy a gyermekek hitoktatását végző tanítót kérjen. Kaptunk is 4 Takó Gyula úr személyében, aki más tárgyakat is tanított. Az imaházban imaórát, könyörgést tartott. Adorján Ferenc lelkész több mint 40 évig szolgálta mindkét felekezetet. Halála után új lelkész jött, 1932-ben, Csaby József személyében. Ő lett mindkét egyház tagjainak gondozója. 1935-ben Pusztaszabolcson épült egy református templom, amit szép ünnepség keretében Ravasz László református püspök úr, szentelt fel. Ekkor lett állandó lelkészünk, aki Rácalmásra is járt istentiszteletet tartani. Az imaszoba kicsinek bizonyult, így elhatározták egy nagyobb építését. Megindult a gyűjtés. Az összegyűlt pénzen építési anyag lett vásárolva. Sajnos közbejött a háború, így az építkezés elmaradt. 1948-ban Csaby József lelkész meghívást kapott szülőfalujába, amit el is fogadott. 1948-tól Mihácsi Lajos lett a lelkészünk évtizedekig. 1949-ben a közgyűlés elhatározta, hogy új gyülekezeti házat épít. Mihácsi Lajos evangélikus, Vida András református lelkészek és az egyháztagok jelenlétében Nagy Sándor református és felesége Szeitz Vilma 5 evangélikus egyháztagok felajánlották a Mészőly Tibortól megvett telket közös imaház építésére. Felajánlották, ha az építkezéshez szükséges meglévő anyag és adomány nem lesz elegendő, úgy a hiányt adományozni fogják. 1949. július 3-ik napja kiemelkedő dátum a két egyház történetében. E napon helyezte el a két egyház lelkésze ünnepség keretében a templom alapkövét, az alábbi szövegű írással. Szabó Ernő tervezte az épületet és az építkezésért is felelősséget vállalt. Az adakozók névsora szintén fel van tüntetve. Az Úr áldása legyen a jókedvű adakozón és tegye áldottá a megkezdett munkát, hogy Isten dicsőségére szolgáljon az épület. 6 ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK Készült: 1949. július 3-án Rácalmáson a közösen építendő evangélikus, református Imaház-Templom alapkőletételi ünnepély alkalmából. Mihácsi Lajos evangélikus lelkész, Hullmann Sándor evangélikus gondnok, Vida András református lelkész, Nagy Ferenc református gondnok, Szabó Ernő építész. A templom építők apraja-nagyja fáradságot nem ismerve, szorgalmasan dolgozott, hogy mielőbb felépüljön az Isten háza. A szorgalmas munka eredménye a dombon álló templom. A tornyon a kereszt és a csillag a két egyház szimbóluma. Összefonódtak a kezek úgy a munkában, mint az imában, s közben kis harang is került a toronyba. Templomunk elkészült. 1949. december 4-e a templomszentelés ünnepnapja. Turóczi Zoltán evangélikus püspök, Fábián Imre evangélikus főesperes úr tisztelték meg ünnepünket. Református részről Dr. Bogár Imre, egyházmegyei főjegyző köszönti a püspök urat és az ünneplő 7 közösséget, átadva nekik a református Berecki Albert püspök meleg üdvözletét, aki nem tudott személyesen részt venni e szép ünnepségen. Mihácsi Lajos evangélikus lelkész az anyagyülekezet nevében köszöntötte az egyházi méltóságokat. Hálaadó imádságban mondott köszönetet Istennek e szép napért, legyen áldás az ige hirdetőin és hallgatóin. A két felekezet tagjai boldog örömmel járnak a kijelölt napokon az Isten házába. Az evangélikus lelkész Dunaföldvárról, a református 8 lelkész Pusztaszabolcsról járt ide. Amikor Dunaújvárosnak is lett református lelkésze, Ő járt ki hozzánk. Dunaföldvárról is gyakrabban jött a lelkész úr, az esti vonattal érkezett, itt aludt, délelőtt istentiszteletet tartott, utána a szórványt látogatta. Az imaház épületét eladtuk és az érte kapott pénzen egy harmóniumot vásároltunk, ami jelenleg is a templomban található. A lelkész úrnak pedig egy motorkerékpárt vettünk, hogy könnyebben közlekedhessen. Elérkezett az 1974-es év, a dombon épült kis templomunk felavatásának 25 éves évfordulója. A templom fénylő tornyán a kereszt és csillag hirdeti a két kis gyülekezet élni akarását, Isten utáni vágyát, egymás megbecsülését és szeretetét. A szépen rendbehozott templom mutatja, hogy él a gyülekezet, szereti templomát. Megbecsüli a hajlékot, ahol Istent dicséri. Az Úr áldása kísérje megemlékezésünket az Úr Istent áldjuk. A templomépítő Nagy Sándor felesége, Szeitz Vilma nem élhette meg e szép napot, férje könnyes szemmel mondja, hogy a hitvese imakönyvében olvasható, hogy életem legszebb napja 1949. december 4.-e, templomunk szentelési ünnepe. 9 A 25. éves évforduló szép ünnepségén jelen voltak evangélikus részről Sólyom Károly esperes, Mihácsi Lajos lelkész, református részről Szénási Sándor esperes és hitvese, Kassai Sándor lelkész és családja. A Római Katolikus egyházat Sóos József plébános képviselte. Szép igehirdetések, imák, áldások és köszönetek hangzottak el. Szép, lélekemelő ünnepség volt. 1977. évtől, mivel lelkészünk megbetegedett, Kisapostaghoz csatoltak bennünket. Itt a lelkészek gyakran változtak. Egy-egy évig volt Deme Dávid, Deme Zoltán, Bizik László, Scheiner Tamás, 4 évig Szekér Éva, 6 évig Reisch György. A lelkész nélküli időket Szabó István dunaegyházi lelkész helyettesítette. A templomépítők közül elhunytak, Nagy Sándor, Nagy Ferenc református, adományozó és gondnok. Mihácsi Lajos evangélikus lelkész, aki több mint 30 évig gondozta a gyülekezetet. Ő is készült a 40 éves évfordulóra, de nem élhette meg. Ezen évfordulóra készülve megtörtént a templomi villanyvezeték korszerűsítése, átszerelése. Az épület kívül-belüli felújítása, a kerítés északi és utcai részének 10 cseréje. A templomépítő házaspár emléktáblája is elhelyezést nyert. A felújításhoz a két egyház és a templomépítő családok még élő tagjai járultak hozzá. Istennek legyen hála, hogy templomunkat felújíthattuk. A ünnepi hálaadó istentisztelet 1989. november 6.-án, délután 4 órakor tartottuk templomunkban. Jelen voltak Káposzta Lajos evangélikus esperes, Szabó István evangélikus esperes-helyettes, Dudla Imre egyházkerületi felügyelő, Szénási Sándor református esperes és felesége, Kassai Sándor református lelkész és családja, Szakály Antal római katolikus plébános, özv. Mihácsi Lajosné elhunyt lelkészünk felesége. Akkori lelkészünk betegsége 11 miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, Nagyné Szeker Éva, igen segítő, szolgálatkész lelkészünk volt. A környék hívő lelkei zsúfolásig megtöltötték templomunkat. Kassai Sándor református lelkész mondta a nyitóimát. Nyitóének: Erős vár a mi Istenünk. Imát mondott Szénási Sándor református esperes. Káposzta Lajos evangélikus esperes úr hirdette az igét. Szakály Antal római katolikus plébános szép imával köszöntötte a protestáns testvéreket és minden jelenlévőt. Szabó István Evangélikus lelkész hálát adó imát és áldást mondott. Isten gazdag áldása legyen az adakozókon, a munkát 12 végzőkön és a végzett munkájukon. „TUDOK CSELEKEDETEIDRŐL…MERT BÁR KEVÉS ERŐD VAN, MÉGIS MEGTARTOTTAD AZ ÉN IGÉMET ÉS NEM TAGADTAD MEG AZ ÉN NEVEMET.” Jel. 3.8. Ismét új lelkész érkezett, hat évig szolgált a gyülekezetben, Reisch György lelkész. Nagyon sajnáltuk amikor elment tőlünk. Utána Horváth Ferenc lelkész volt a lelki gondozónk, sajnos csak 15 hónapig. 1993. szeptemberében nagy veszteség érte gyülekezetet. Az Úr hazahívta gyülekezetünkben több mint 50 évig tevékenykedő hűséges gondnokát, szolgáját, Hullmann Sándort. Sajnos egyre jobban fogyunk. Templomunk újra felújításra vár. 13 1994-ben, a tetőzetet újítottuk fel. A lécezetet és a cseréppótlást a két egyház fizette. Ebben az évben is érte veszteség a gyülekezetünket, a templomépítő család egyik tagja, ifj. Nagy Sándor tragikus halála fájdította szívünket. 1995-ben a harang lett villamosítva, az önkormányzat segítségével, köszönet érte. 1998-ban, a nagy viharok a templom tornyát annyira megrongálták, hogy újjá kellet építeni. A két egyház és a helyi önkormányzat fizette a költségeket. Több más apró, kis sérülés is keletkezett, amelyeknek javítását mi evangélikusok végeztünk el. Istenünknek 14 legyen hála érte. Közeledik Templomunk 50 éves évfordulója. Nagy szeretettel készülünk erre a szép ünnepre. „NEM IGAZSÁGTALAN AZ ISTEN, HOGY ELFELEDKEZNÉK A TI CSELEKEDETEITEKRŐL ÉS ARRÓL A SZERETETRŐL, MELYET AZ Ő NEVÉBEN TANÚSÍTOTTATOK.” Zsid. 6.10. Ezen szép ünnepet új lelkésszel, Stermeczki Andrással ünnepeljük. Szeretnénk, ha Ő évtizedekig lenne nálunk. Az 50 éves evangélikus, református közös templomunk hálaadó istentiszteletén részt vett evangélikus részről, Káposzta Lajos esperes úr, Reisch György volt lelkészünk és a jelenlegi lelkész Stermeczki András. Református részről Kassai Sándor lelkész. Imádságok hangzottak el és áldást mondtak a gyülekezetre és a szépen rendbehozott templomra. Egy gyülekezet életében fontos az ilyen ünnep, ami azt bizonyítja, hogy 50 évig volt és ma is van rá igény, hogy Isten igéje hirdetve legyen.2003-ban igen nagy öröm érte a két gyülekezetet. Ajándékban kapott egy szép orgonát a közös templomunk. A németországi Baden-Würtenbergben élő Dr. Ernst Baar orvos adományozta e szép hangú orgonát. 2003. szeptemberében ünnepi műsor keretében lett megszólaltatva, hangja e napon töltötte be először templomunk falait. Böttger Antal református lelkész mondta: „Úgy szóljon a jövőben ez az orgona, hogy aki hallja, annak visszhangozzák az adományozó jóságát.” A jó Isten áldása kísérje életét, szívből kívánjuk. Őrüljünk, mert örülhetünk, hisz csodák ma is vannak. Isten áldja a benne bízókat. 16 Ebben az évben lesz templomunknak az 55 éves évfordulója.

ISTEN ÁLDJA A FENNTARTÓKAT !

Társoldalak
Istentiszteleti rend
Egyéb
Aktuális alkalmak, ünnepi istentiszteletek koncertek, kiállítások
Alapítványunk
Hittan
Képek az egyházközség életéből
Urnatemetőnkről
Emlékek a dunaújvárosi egyház történetéből
A Kisapostagi Egyház története
Tíz esztendős a dunaújvárosi templom
A gyülekezet vezetősége
Deutsch
Galéria
Beszédek, igehirdetések, beszámolók
Körlevelek-áhitatai
linkek
 
Képek

A rácalmási templomunk
rácalmási templombelső
Rácalmás Ev.Temp.
A legnagyobb tökünk
 
© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster